Az eljárás célja: A váll több irányban észlelhető lazaságának, esetleges ismétlődő ficamának és az ezzel járó fájdalomnak a megszűntetése oly módon, hogy a vállízület jelentősen kitágult tokját artroszkópos műtét során, termikus úton megfelelő mértékben zsugorítjuk, melynek következtében a váll ismét stabillá válik. A váll izomköpenyének megfelelő működése, koordinációja ezt követően tornával helyre állítható helyre.

Az eljárás technikája: A műtétet rendszerint vezetéses (plexus) érzéstelenítésben, ritkábban altatásban végezzük (lásd anaesthesiologiai tájékoztató, beleegyezés).
A műtét a váll arthroszkópiájával (tükrözésével) kezdődik, amely során felmérjük az ízület állapotát, meggyőződünk az instabilitást okozó ízületi tok tágulatról, megtekintjük az ízületet és a rotátorköpeny mindkét oldalát esetleges egyéb sérülés fennállásának kizárása céljából. Amennyiben az instabilitás egyértelmű okának az ízületi tok tágulata bizonyul, megfelelő műszer bevezetésével, kellő mértéken szűkítjük a tok alsó felét elöl és hátul.
Az artroszkópos műtéthez használt kicsi bőrmetszéseket rendszerint nem szükséges varrattal zárni.
Műtétet követően a vállat speciális kartartóban, középhelyzetben (alkar előre néz) rögzítjük három hétre, ami alatt a vállat nem szabad mozgatni, de a könyök naponkénti tornáztatása fontos.
Műtétet követően többnyire 2-3 napot szükséges kórházban maradni, amíg a műtéti fájdalom jelentős mértékben csökken, és a beteg megtanulja az otthon végzendő könyöktornát.
A műtétet követő 3 hét elteltével a betegeket gyógytornász irányítása mellett megkezdik a válltornát.
Kontroll vizsgálat ebben az időben, 3 héttel a műtét után esedékes.

Az eljárás esetleges veszélyei: Műtétet követően felléphet a seb fertőzése, vérömleny (haematoma) kialakulása, kartartó korai levétele esetén az ízületi tok ismételt kitágulása, illetve az izomzat letapadása, a tok jelentősebb beszűkülése következtében mozgásbeszűkülés, mely a válltorna során rendszerint oldódik. Ritkán előfordulhat ér- és idegkárosodás. Vérrögösödés (thrombosis), vérrög beékelődése a tüdőérbe (tüdőembólia) a felső végtagi műtéteknél rendkívül ritka.

Az eljárás elmaradásának esetleges veszélyei: A váll hosszú ideig fennálló lazasága, instabilitása következtében ismételt ficamok jelentkeznek, és a váll izomköpenyének funkcióját egyre nehezebben tudja kontrollálni a beteg, ezért egyre növekvő számban jelentkezhetnek ficamok, mely sorén a csontos vápaperem is lekophat és a felkarcsont feje is sérülhet. Ha esetleg későbbiekben mégis sor kerül a műtétre, a műtét eredményessége csökkenhet és a szövődmények kialakulásának esélye növekedhet.

Más kezelési lehetőségek: Rendszeres rotátorköpeny erősítő és koordinációt javító torna. A műtét csak több hónapig folytatott intenzív torna eredménytelensége esetén javasolt.